Veszélyben a mérsékelt iszlám Bosznia-Hercegovinában. Felborulhat a kényes vallási egyensúly a balkáni országban. Életveszélyesen megfenyegették a burkát kritizáló újságírónőt. Ilyen, és ehhez hasonló címekkel számos médium adott hírt az ex-jugoszláv tagköztársaságban folyó szaúdi nyomulásról az elmúlt időszakban.
Közel-keleti turisták Ilidzsában // haaretz.com
Abdullah el-Sanusi gondtalanul élvezi az otthonihoz képest rendkívül kellemes időjárást a Szarajevó környéki lakóparkban, melyet kuvaiti üzletemberek építettek tavaly. Egyike annak több ezer, arab ingatlanvásárlónak, kiknek jelenléte mélyen megosztja a boszniai közvéleményt. "A természet szépsége, az időjárás és az alacsony ingatlanárak miatt jövünk ide a Közel-Keletről. Sok muszlim érzi úgy, hogy Boszniában a sajátjai között van. Jó nekünk itt." - mondja Abdullah.
A közel-keleti turisták száma 2011-et követően ugrott meg Bosznia-Hercegovinában. Az arab tavasz ugyanis megroppantotta az addigi célországokat, Líbiát, Egyiptomot és Tunéziát. A balkáni államba ezzel párhuzamosan több lett a közvetlen járat, beindultak az ingatlanfejlesztések és a vízumkényszeren is enyhítettek. A boszniai ingatlanosok és a helyi szolgáltatók természetesen örültek az Öbölből érkező turistáknak, de az európai ruhákban járó, alkalmanként akár alkoholt is fogyasztó helyi muszlimok között nem mindenki lelkesedett például a szaúdi tulajdonú bevásárlóközpontért, ahol betiltották a bort, a sört és a rövidet.
65
2010-ben kereken ennyi látogató érkezett az Egyesült Arab Emirátusokból Szarajevóba. 2016 első félévében pedig 13 ezer. Boszniában hivatalos statisztikák nem érhetőek el a beutazók pontos számáról, az előbbi két szám is a hotelek adatainak összesítéséből származik. A nem hivatalos becslések 50-60 ezer fő közé teszik az országba érkező arabok számát, negyedük pedig ingatlant is vásárol.
"Nem örülök neki, hogy ide jönnek." - mondja Amina, az ötvenes éveiben járó szarajevói gyógyszerész. "Aggódom, hogy milyen hatással lesz jelenlétük a gyerekeimre."
Augusztus a Prokoško-tónál. //haaretz.com
Mudzsahedek Szarajevóban
Az arabok már a kilencvenes években is megjelentek Boszniában. Igaz, akkor fegyverrel érkeztek, hogy segítsék a bosnyákokat a szerbek és a horvátok ellen a délszláv polgárháborúban. Az akkori harcosok - a mostani turistákhoz hasonlóan - az iszlám szigorúbb kiadását hozták el az országba, melynek bosnyák követői közül nem kevesen Szíriában és Irakban találták magukat az ISIS kötelékében két évtizeddel később. A háború végén a disznóhús és az alkohol elég sok helyről eltűnt a történelmi óvárosban, és a helyiek szerint napjainkban is egyre kevesebb étteremben és üzletben érhetőek el a városban.
A délszláv háborút lezáró daytoni szerződés tető alá hozásában nagy szerepet játszó Richard Holbrooke amerikai diplomata szerint az arab harcosokra nagy szüksége volt a bosnyák hadseregnek, de azt is megjegyezte, hogy a bosnyák kormány így tulajdonképpen az ördöggel cimborált.
A keményvonalasok jelenlétével menetrend szerint érkeznek a radikális imámok, új mecsetek épülnek, az imámnak készülő helyiek Szaúd-Arábiában tanulnak, innentől pedig már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben lévő ország kilátások nélküli fiatalságát befolyásuk alá vonják. Ahogy ez a folyamat Koszovóban is elindult.
Esad Duraković arabista professzor a szarajevói egyetemről így foglalta össze az Öbölből érkezőkkel kapcsolatos problémát: "Nem a turistákról van szó, akik jönnek, aztán hazamennek. A gond az ingatlant vásárlókkal van, akik itt szeretnének letelepedni." - mondja, és utal arra is, hogy a jelenség csak még jobban felbátorítja a boszniai szerbek elszakadási törekvéseit: "Valószínűleg nem akarnak majd Muszlimisztánban élni."
Mirsada Gostevčić, aki mézet és gyümölcsszörpöket árul az új lakóparkok közelében, nem ért egyet vele: Nem zavar, hogy jönnek az arabok, nem értem, az emberek miért nem örülnek nekik. A helyzet kilátástalan ebben az országban, és szeretnénk több pénzt keresni."
Augusztusban Lejla Čolak, a magát ateistának valló újságíró egy Facebook-posztban a burkát és a nikábot a felcsatolható dildó utcán történő viseléséhez hasonlította. A nem túl ízléses véleménynyilvánítását követően többen nemi erőszakkal és halállal fenyegették a közösségi médiában.
Forrás: