Bár a republikános elnökjelöltért az amerikai média nagy része nem lelkesedik, azért az általa generált forgalomnak mindenki örül. Trump megosztó kinyilatkoztatásai mágnesként vonzzák a kattintásokat, gyarapítva ezzel az hirdetési pénzből élő sajtótermékeket.
A Slate Trumpcast néven indított podcastja az egyik legnépszerűbb lett az oldalnál, havi 1 milliós felhasználói táborral. A Slate.com látogatottsága ebben a hónapban 35%-kal nőtt az előző félév havi átlagához képest. Állítólag egy szerkesztőségi sörözésen már az az ötlet is felmerült, hogy egyszerűen szüntessék be az elnökválasztáshoz nem kapcsolódó hírek feldolgozását.
A New York Magazine Daily Intel rovatát 75%-kal olvasták többen az elmúlt hat hónapban a korábbi évhez viszonyítva. "Trump dominálja a híreket, ő alakítja a napirendet," - mondja a magazin online szerkesztője.
A Keywee tartalommarketing startup adatai megerősítik, hogy nem csak egyedi példákról van szó a Slate és a New York Magazine esetében, általános trendről beszélhetünk a híroldalaknál. A Donald Trumpról szóló cikkek nagyobb átkattintási aránnyal rendelkeznek, valamint többen osztják meg vagy kedvelik ezeket a bejegyzéseket, mint a Hillary Clintonnal foglalkozókat. A New York-i ingatlanmágnásról szóló történetek konkrétan nyolcszor népszerűbbek a Facebookon, mint az egykori First Lady. (Nem is csoda, hogy Trump népszerűsége kapcsán a média felelősségét is egyre többen feszegetik szakmán belül ). A Chartbeat statisztikái alapján jól látszik, hogy Trump lenyomta Clintont említésszámban és a cikkek olvasásával töltött időt tekintve is.
De mi lesz a választás után?
Julia Turner, a Slate főszerkesztője szerint: "...egy kicsit olyan lesz, mint felébredni, és azt kérdezni, mihez kezdünk most? Rengeteg erőforrást rendeltünk a választási hírekhez, ez négyévente így van, de a mostani kiemelt érdeklődés szinte hitetetlen."
A várakozások szerint a CNN 100 millió dolláros többletbevételre tehet szert csak Trump miatt. Az USA-beli éves reklámköltés 192 milliárd dollár, ez kb. 24 billió elérést jelent, mondja a Ben Kunz a Mediassociates-től. Amennyiben a Trumpot övező felhajtás csak 5%-kal növelte az amerikai média néző- illetve olvasószámát, az 1,2 billió plusz megjelenést eredményez. Átlag 8 dolláros CPM-mel (CPM - az ezer megjelenítés költsége) számolva 9,8 milliárd dollár extra bevételt könyvelhettek el a médiacégek idén.
Trump meghozta az emberek étvágyát a hírfogyasztáshoz, a feladat tehát adott a média számára, hogy az új közönséget valahogy magához kösse.
Egyes médiavállalatok a Trumpot és az elnökválasztást övező hatalmas érdeklődésre alapozva belépős rendezvényeket szerveznek. A New York Times választási partijára 250 dollárért lehet bejutni, míg 2008-ban ez 85-ből is megvolt.
A tartalomgyártók azért annyira nem félnek attól, hogy a Trump generálta forgalom egyszerűen csak köddé válik a választás után. Az olvasókat és nézőket valószínűleg továbbra is érdekelni fogják a kampányban felmerült témák, és megvan rá az esély, hogy a választási hírfogyasztókat elkötelezett visszatérő olvasókká váljanak.
"Az újságírók fel vannak rá készülve, hogyan kezeljék egy közéleti esemény túlpörgetése utáni csömört. Mindegyiküknek van listája arról, hogy milyen projektekkel kíván foglalkozni a kampány végeztével." - mondja a Jack Shafer médiaszakértő.
A New York Magazine-nál sem aggódnak: "Elég sok minden van azért, amiről írnunk kell, El nem tudod képzelni, mennyi kattintást hoz például a Trónok harca."
Veszélyben a mérsékelt iszlám Bosznia-Hercegovinában. Felborulhat a kényes vallási egyensúly a balkáni országban. Életveszélyesen megfenyegették a burkát kritizáló újságírónőt. Ilyen, és ehhez hasonló címekkel számos médium adott hírt az ex-jugoszláv tagköztársaságban folyó szaúdi nyomulásról az elmúlt időszakban.
Közel-keleti turisták Ilidzsában // haaretz.com
Abdullah el-Sanusi gondtalanul élvezi az otthonihoz képest rendkívül kellemes időjárást a Szarajevó környéki lakóparkban, melyet kuvaiti üzletemberek építettek tavaly. Egyike annak több ezer, arab ingatlanvásárlónak, kiknek jelenléte mélyen megosztja a boszniai közvéleményt. "A természet szépsége, az időjárás és az alacsony ingatlanárak miatt jövünk ide a Közel-Keletről. Sok muszlim érzi úgy, hogy Boszniában a sajátjai között van. Jó nekünk itt." - mondja Abdullah.
A közel-keleti turisták száma 2011-et követően ugrott meg Bosznia-Hercegovinában. Az arab tavasz ugyanis megroppantotta az addigi célországokat, Líbiát, Egyiptomot és Tunéziát. A balkáni államba ezzel párhuzamosan több lett a közvetlen járat, beindultak az ingatlanfejlesztések és a vízumkényszeren is enyhítettek. A boszniai ingatlanosok és a helyi szolgáltatók természetesen örültek az Öbölből érkező turistáknak, de az európai ruhákban járó, alkalmanként akár alkoholt is fogyasztó helyi muszlimok között nem mindenki lelkesedett például a szaúdi tulajdonú bevásárlóközpontért, ahol betiltották a bort, a sört és a rövidet.
65
2010-ben kereken ennyi látogató érkezett az Egyesült Arab Emirátusokból Szarajevóba. 2016 első félévében pedig 13 ezer. Boszniában hivatalos statisztikák nem érhetőek el a beutazók pontos számáról, az előbbi két szám is a hotelek adatainak összesítéséből származik. A nem hivatalos becslések 50-60 ezer fő közé teszik az országba érkező arabok számát, negyedük pedig ingatlant is vásárol.
"Nem örülök neki, hogy ide jönnek." - mondja Amina, az ötvenes éveiben járó szarajevói gyógyszerész. "Aggódom, hogy milyen hatással lesz jelenlétük a gyerekeimre."
Augusztus a Prokoško-tónál. //haaretz.com
Mudzsahedek Szarajevóban
Az arabok már a kilencvenes években is megjelentek Boszniában. Igaz, akkor fegyverrel érkeztek, hogy segítsék a bosnyákokat a szerbek és a horvátok ellen a délszláv polgárháborúban. Az akkori harcosok - a mostani turistákhoz hasonlóan - az iszlám szigorúbb kiadását hozták el az országba, melynek bosnyák követői közül nem kevesen Szíriában és Irakban találták magukat az ISIS kötelékében két évtizeddel később. A háború végén a disznóhús és az alkohol elég sok helyről eltűnt a történelmi óvárosban, és a helyiek szerint napjainkban is egyre kevesebb étteremben és üzletben érhetőek el a városban.
A délszláv háborút lezáró daytoni szerződés tető alá hozásában nagy szerepet játszó Richard Holbrooke amerikai diplomata szerint az arab harcosokra nagy szüksége volt a bosnyák hadseregnek, de azt is megjegyezte, hogy a bosnyák kormány így tulajdonképpen az ördöggel cimborált.
A keményvonalasok jelenlétével menetrend szerint érkeznek a radikális imámok, új mecsetek épülnek, az imámnak készülő helyiek Szaúd-Arábiában tanulnak, innentől pedig már csak egy lépésre vagyunk attól, hogy egy nehéz gazdasági helyzetben lévő ország kilátások nélküli fiatalságát befolyásuk alá vonják. Ahogy ez a folyamat Koszovóban is elindult.
Esad Duraković arabista professzor a szarajevói egyetemről így foglalta össze az Öbölből érkezőkkel kapcsolatos problémát: "Nem a turistákról van szó, akik jönnek, aztán hazamennek. A gond az ingatlant vásárlókkal van, akik itt szeretnének letelepedni." - mondja, és utal arra is, hogy a jelenség csak még jobban felbátorítja a boszniai szerbek elszakadási törekvéseit: "Valószínűleg nem akarnak majd Muszlimisztánban élni."
Mirsada Gostevčić, aki mézet és gyümölcsszörpöket árul az új lakóparkok közelében, nem ért egyet vele: Nem zavar, hogy jönnek az arabok, nem értem, az emberek miért nem örülnek nekik. A helyzet kilátástalan ebben az országban, és szeretnénk több pénzt keresni."
Augusztusban Lejla Čolak, a magát ateistának valló újságíró egy Facebook-posztban a burkát és a nikábot a felcsatolható dildó utcán történő viseléséhez hasonlította. A nem túl ízléses véleménynyilvánítását követően többen nemi erőszakkal és halállal fenyegették a közösségi médiában.
Pontosabban 9 kép az esti Kínáról és Tajvanról, de mivel a kontentet egy kínai oldalon találtam, ott természetesen a sziget is Kínaként kerül említésre. Nem csak szmog van ám arrafelé!
Talien - a törikönyvekben Port Arthur néven fut
Tajpej -a Kínai Köztársaság, haveroknak csak Tajvan fővárosa)
Tiencsin - 13,5 millióan cellázgatnak itt, a polgármesternek meg ez a neve: 黄兴国
Baoji - nem tűnik valami fajsúlyos helynek, a bal oldali panelek olyan benyomást keltenek, mintha az M1-ről tekintenéd meg Tatabányát
A szervezet, ahol egy évig tart betölteni egy pozíciót. Ahol a bürokrácia útvesztőiben elsikkadhatnak az emberi jogi jogsértések. Anthony Banbury, az ENSZ főtitkár-helyettese 30 év után távozott a szervezettől. Hogy miért? Az ENSZ egy bürokratikus mamuttá vált, ahol az adminisztrációért vannak a műveleti területek, és nem fordítva. Tapasztalatait a New York Timesban tette közzé.
Banbury hat évvel ezelőtt szembesült élesben a rendszerszintű problémákkal, amikor kinevezték főtitkár-helyettesnek. Az ENSZ-ben uralkodó állapotokat úgy jellemzi, hogy egy laboratóriumba kényszerített csapatnyi gonosz zseni sem tudott volna ennyire őrjítően összetett és bonyolult adminisztrációs rendszert kitalálni. A folyamatok fenntartásához rengeteg idő és energia kell, azonban eredményeket nem szállít. Az ENSZ szerinte egy fekete lyuk, amely mértéktelen étvággyal tünteti el a tagállami befizetéseket.
Anthony Banbury, az ENSZ egykori főtitkár-helyettese un.org
Az első problémás területnek a humán erőforrással kapcsolatos folyamatokat tartja a volt főtitkár-helyettes. A legtehetségesebb embereknek kellene a szervezetben dolgozni, és arra is szükség lenne, hogy ezeket az embereket viszonylag gyorsan ki tudják választani. Ezzel szemben az ENSZ-ben átlagosan 213 nap alatt töltenek be egy pozíciót. El tudsz képzelni egy egészségesen működő akár piaci, akár non-profit szereplőt, ahol 213 napig nem jelentene problémát a kilépett munkavállaló pótlása? És ez még nem elég, mert januárban bevezettek egy új kiválasztási rendszert, amely a várakozások szerint több mint egy évre növeli az új alkalmazottak felvételének átfutását.
Az ENSZ székháza Manhattanben United Nations/Flickr
Banbury megemlít egy az Ebola-járvány idején megtörtént esetet, amikor az egyik tapasztalt kollégájuk nem tudott a ghánai irodába utazni Dél-Szudánból, mert új egészségügyi papírokat kellett neki kiállítani, ez pedig hetekbe telt. Eközben persze a vírus robbanásszerűen terjedt, de az ENSZ-nek fontosabb volt, hogy egy amúgy egészséges szakértő papírjai rendben legyenek.
A folyamatok felgyorsításának egyetlen módja legtöbbször a szabályok áthágása. A volt főtitkár-helyettes az Ebola-járvány idején külsős szerződéssel vett fel egy antropológust a misszióhoz. A szakember tudása rendkívül hasznosnak bizonyult, mivel egyes területeken a legalapvetőbb higiéniai követelményekre is fittyet hányó törzsi temetkezési szokások voltak felelősek a megbetegedések feléért. Banbury távozása után az antropológus szerződését felmondták, de egyébként is ritka, hogy egy ENSZ-missziónál e tudományterület ismerőit alkalmazzák.
Dollármilliárdok felett rendelkező misszióvezetők - akikre olyan csekély feladatokat bíznak, minthogy lezárjanak egy polgárháborút - nem dönthetnek a közvetlen beosztottjaikról, és nincs lehetőségük arra, hogy a rosszul teljesítőket eltávolítsák a kritikus pozíciókból. Ez is azt mutatja, hogy mennyire eltorzult a bürokrácia: kockázatosabbnak tartják a személyzeti döntéseket a misszióvezető kezébe adni az egy ország sorsát meghatározó folyamatoknál.
Az ENSZ egy Remington írógép az okostelefonok korában.
Banbury szerint az ENSZ-ből szinte senkit nem lehet eltávolítani, kivéve súlyos bűncselekmény esetén. Említ egy inkompetens misszióvezetőt, akiről széles közben köztudott volt hozzá nem értése, mégsem sikerült megszabadulni tőle. A Guardian úgy tudja, a dárfúri ENSZ-Afrikai Unió békefenntartó missziót vezető orosz diplomatáról van szó. A misszióvezető többször is visszatartott információkat a szudáni kormány kegyetlenkedéseiről, Oroszország pedig nem engedett a francia, brit és amerikai kérésnek, hogy menesszék posztjáról. A volt főtitkár-helyettes megjegyzi, hogy az elmúlt hat évben nem hallott arról, hogy bárkit is kirúgtak volna rossz teljesítménye miatt a szervezettől.
Békefenntartók Dárfúrban un.org
Banbury a másik legnagyobb problémának azt látja, hogy a békefenntartó missziókat a politikai haszonelvűség és a kapkodás, nem pedig az ENSZ alapértékei vagy a helyszíni tények vezérlik. Napjainkban évekig eltanyáznak a békefenntartók egy-egy államban világos célok nélkül, miközben dollármilliárdokat költenek. Az 1992-ben felállított kambodzsai misszió két év alatt befejezte működését, míg az ezredforduló után ritkán érnek véget a missziók tíz éven belül.
Erre jó példa Haiti. Az államban már több mint egy évtizede nincsen fegyveres konfliktus, az ENSZ mégis egy 4500 fős kontingenst állomásoztat az országban. Közben a fő cél, a stabil, demokratikus intézményrendszer kialakítása nem valósul meg.
A legnagyobb fiaskó mégis Mali. Az ENSZ 2013-ban 10 ezer katonát és rendőrt küldött az országba, miután terroristák vették át a hatalmat az északi területeken. Az egységeknek természetesen nem volt terrorellenes tapasztalatuk, és kifejezetten megtiltották nekik, hogy harcokba keveredjenek a lázadókkal. A Maliban állomásozó ENSZ-csapatok erőforrásainak 80%-át önvédelemre, adminisztrációra és logisztikai műveletekre fordítják. Eddig 56 békefenntartót öltek meg az országban, és az ENSZ napról napra mélyebbre süllyed a mali ingoványba.
Az ENSZ békefenntartói Maliban businessinsider.com
Banbury-t azonban a legjobban a Közép-afrikai Köztársaságban történtek háborították fel. 2014-ben az ENSZ átvette a békefenntartási műveletek irányítását az Afrikai Uniótól. Ekkor megvolt rá a lehetőség, hogy bármelyik ország részvételét visszautasítsák. Ezzel szemben vita nélkül, szimpla politikai cinizmusból engedélyezték a Kongói Demokratikus Köztársaság és Kongói Köztársaság részvételét a misszióban. Annak ellenére, hogy a két ország katonái rendszeresen követnek el emberi jogi jogsértéseket. Az eredmény? A két Kongó katonái folyamatosan követtek el nemi erőszakot - immáron az ENSZ címerével díszített sisakban - azok ellen az emberek ellen (gyakran lánygyermekek), akiknek a védelmére odaküldték őket.
Tavaly a kongói békefenntartók mindenféle jogalap letartóztattak egy csoportnyi civilt, megverték őket, egyikük pedig később belehalt sérüléseibe. Az ENSZ New York-i központjában természetesen senkinek sem érte el az ingerküszöbét az eset. Egyre több hír érkezett azonban a kongói békefenntartók kegyetlenkedéseiről, és az ENSZ végre döntéskényszerbe került, amikor már a gyermekek elleni nemi erőszakról szóló információk is napvilágot láttak. Csak idén februárban sikerült kiebrudalni a Kongói Demokratikus Köztársaság csapatait, de a Kongói Köztársaság katonái továbbra is az országban maradhattak.
Békefenntartók a Közép-afrikai Köztársaságban vice.com
Banbury felidézi, hogy 1988-ban thai menekülttáborokba látogatott, hogy kivizsgálja az oda menekült kambodzsaiakat korábban ért visszaéléseket. Sosem gondolta volna, hogy egyszer eljön az idő, amikor az ENSZ zászlaja alatt követik majd el ezeket a bűncselekményeket, gyakran vezető tisztségviselők tudtával.
A volt főtitkár-helyettes megjegyzi, hogy nem ő az első, aki felhívja a figyelmet: a túlburjánzó bürokrácia meghiúsítja a békefenntartó missziók eredeti célját. A különbség közte és a többiek között az, hogy mások az ENSZ halálát kívánják, míg ő hisz benne, hogy az ENSZ - egy átfogó reform után - képes rá, hogy betöltse küldetését, amiért pár évtizeddel ezelőtt létrehozták.
A problémahalmaz megoldása már a következő főtitkárra marad, aki egyébként nagy valószínűséggel kelet-európai lesz az eddigi szokásjog alapján.
Dollár, líra, rubel. Gondolkodtál már rajta, honnan ered a pénznemek elnevezése? Most eláruljuk. (Ez persze nem igaz, mert a líra és a rubel nem kerül szóba.)
Dollár Az Egyesült Államokon kívül Új-Zélandon, Ausztráliában, Kanadában és Szingapúrban is ezzel fizethetsz. A szó eredete a flamand vagy alnémet joachimsthal-ból jön, ami nem jelent mást, mint azt, hogy Joachim-völgyből származó. A Joachim-völgy egykor ezüstbányáiról volt híres, az itt vert érméket hívták joachimsthaler-nek, ez később csak simán thaler-re módosult, innen pedig már a bennünk élő etimológus is látja, hogy egyenes az út a dollárig.
Peso A spanyol szó jelentése: súly. Ennyi, semmi izgi sztori.
Rand A dél-afrikai fizetőeszköz nevét az aranyban gazdag Witwatersrand városáról kapta. Nagyon búr.
Korona Meglepetés, a latin corona szóból ered, melynek jelentése....uralkodói fejdísz. Van belőle drágább fajta (ez Skandináviában őshonos) és kedvezőbb kondíciókkal rendelkező, ez utóbbiért csak Prágáig kell menni.
Dinár Az ókori Rómában használatos denarius ezüstérme nevéből vezeti le pénznemét Jordánia, Szerbia, Algéria és Irak. Macedóniában tök más, hiszen az dénár, de ugye tudjuk, hogy Nagy Sándor, meg minden.
Rúpia A megmunkált ezüst szanszkrit neve rupya. India, Pakisztán és Indonézia. Haladjunk tovább.
Font Ez is olyan peso-s történet, a latin eredeti pondus súlyt jelent. A fontot használó országok száma dinamikusan csökken vagy növekszik az éppen aktuális világpolitikai események fényében. 2002-ben elvesztették Írországot, de szerencsére bejött a képbe Dél-Szudán. Ha a szíriai rendezés (ez egy oximoron?) több államba torkollna, akkor lehet, hogy még többen csatlakoznak majd a Egyesült Királyság fémjelezte elitklubhoz.
Forint Mivel mindannyiunk közös ismerőse Deák Ferenc, így nem mehetünk el szó nélkül a forint jelentésének elemzése mellett. Ez a következő:
Virág (olaszul fiore) a pénzérmén = firenzei aranypénz (az előbb említett okok miatt fiorino) = forint.
A középkorban számos államban használták, de jelenleg csak mi. Ennek az összefoglalónak is mi a csattanója? Hát hogy mi vagyunk a legfaszábbak!
A Coca-Cola új dizájnt vezet be 2016-tól, mivel egységes arculattal kívánja ellátni kóláit. A változás a sima Coca-Cola, a Coca-Cola Light, a Coke Zero és a Coca-Cola Life termékeket érinti. A fő motívum piros fémkorong volt (Coca-Cola Red Disc - 1947-ben vezették be, az árusítóhelyek felett lógott cégérként). Ez persze a csak a marketing bullshit, valójában fogtak két eddigi csomagolást és összeolvasztották őket. Hogy milyen lett? Döntsd el magad.
Üvegek
A mexikói vásárlók találkozhatnak először az új csomagolással, májustól már ebben a kiszerelésben árusítják a négy terméket az országban. Az év hátralévő részében és 2017-ben pedig további piacokon is bemutatják az új dizájnt.
Dobozok
+1:
Tegye fel a kezét, akinek nem ez volt a kedvenc reklámja!
A szuperkedden arató Donaldról sok mindent tudunk, de azt kevésbé, hogy különleges vonzalmat táplál a régiónkból származó nők iránt. A skót és német felmenőkkel rendelkező Trump három felesége közül kettő Kelet-Európából származik. Nézzük, kik is ők valójában.
Ivana Zelníčková 1949-ben született a csehszlovákiai Gottwaldovban. Az ország azóta már Csehország, a város pedig visszakapta eredeti nevét: Zlín. A fiatal Ivana modellkedni kezdett és a síelésben jeleskedett. Állítása szerint benne volt az 1972-es téli olimpiára készülő csehszlovák sí-válogatottban, erről azonban a Cseh Olimpai Bizottságnál nem nagyon tudnak. A hetvenes évek elején testnevelésből diplomázott a prágai Károly Egyetemen.
Zlín, Csehország: itt látta meg a napvilágot Ivana Zelníčková 1949-ben
Hogy meg tudjon pattanni a kommunista Csehszlovákiából, ami nem éppen a legvidámabb barakk volt a keleti blokkban, házasságot kötött a Kanadában élő Alfred Winklmayr osztrák sízővel. Tőle hamar elvált, hogy egy gyermekkori barátjával éljen, akinek síboltja volt Montrealban. A következő években modellként dolgozott különböző kanadai szőrmegyártóknak, aztán 1977-ben innen is tiplizett, méghozzá New Yorkba.
Ivana Trump, a modell és szósölájt
Ivana-tól ered a híres 'The Donald' (A Donald) elnevezés, mivel gyakran hivatkozott így férjére a sajtóban. A média természetesen zabálta rossz angolságú kifejezést és a mai napig alkalmazzák Trumpra, és ő is előszeretettel hívja így magát.
Ivana és Trump 1977-ben házasodtak össze, három gyermekük született: Donald Jr., Ivanka és Eric. A cseh modell a new york-i társasági élet központjának számított, emellett pedig lakberendezőként segítette férjét, többek között a Trump Tower és a Trump Hotel Plaza and Casino fejlesztése során.
1990-ben, 13 évvel később váltak el, a per következtében Ivana Trump mintegy 6 milliárd forinttal lett gazdagabb. A milliárdos mínusz kis híján csődbe vitte Donald Trumpot. Azóta Ivana főleg pér évtizeddel fiatalabb olasz férfiakkal múlatja az idejét, borral kereskedik, a brit Big Brother VIP-ben szerepel vagy éppen a sorban következő plasztikai műtétjére készül.
Klikkolj egy kis cseh akcentusért
Ivana természetesen támogatja Donald Trump elnöki ambícióit, de azért az ingatlanfejlesztő jelenlegi feleségét nem mulasztja el savazni, ha alkalma adódik rá. Egy 2015-ös partin, miután megjegyezték neki, hogy jó First Lady lenne belőle, nevetett és így reagált: Ez így igaz, de mit csinál a harmadik feleségével? Ő nem tud interjút adni, nem tud beszélni, nem jár sehova, úgy tűnik, nem is akar ebben az egészben részt venni.
Hogy kiről beszélt Ivana? Alább róla olvashatsz.
Trump 180 cm magas harmadik feleségének jó esélye van arra, hogy Louisa Adams után ő legyen az Egyesült Államok második, külföldön született First Lady-je. Melanija Knavs (modellkarrierje kezdetén Melania Knaussra változtatta a nevét) 1970-ben látta meg a napvilágot Jugoszláviában, a mostani Szlovénia területén lévő Sevnicában.
Sevnica, Szlovénia: itt született Melanija Knavs 1970-ben
Mindenki visszafogott, fegyelmezett nőnek írja le Melania Trumpot. Totális ellentéte férjének, aki nagy örömét leli a népszerűségben és a megbotránkoztató kijelentésekben. Egykori általános iskolai osztálytársa, Mirjana Jelančič szerint sosem feltűnősködött, nem akart a társaság középpontja lenni. Az őt felfedező szlovén fotósra egy könyvmoly benyomását keltette, aki a legkevésbé sem vágyott arra, hogy a modellkedésben fusson be nagy karriert.
16 éves korában kezdett el modellkedni, két évvel később pedig már egy milánói ügynökségnél dolgozott. Közben építészként végzett a ljubljana-i egyetemen. 1996-ig munkái Milánóhoz és Párizshoz kötötték, de ebben az évben New Yorkba tette át a székhelyét. Az akkori időszak egyik legfoglalkoztatottabb modelljének számított, ott volt a Vogue, a Harper's Bazaar, a brit GQ, az Ocean Drive, az Avenue, az In Style és a New York Magazine címlapján, de anyagai megjelentek a Sports Illustratedben, a Vogue-ban, a Glamourban, a Vanity Fairben és az Elle-ben is.
Melania Trump modellkarrierje képekben
Az 1998-as New Yorki-i divathéten Paolo Zampolli, az ID Models tulajdonosa partit rendezett a manhattani Kit Kat Klubban. A buliban feltűnt a második feleségétől éppen váló Donald Trump is, és természetesen megpróbálta becserkészni az ügynökségnél dolgozó Melania Knausst. A szlovén modell nem volt hajlandó megadni a számát, inkább ő kérte el Donaldét, és idővel felhívta.
Hét évvel később tartották az esküvőt Trump floridai Palm Beachen lévő 118 szobás luxusnyaralójában. Csak a menyasszonyi ruha kb. 25 millió forintot ért.
Donald és Melania nem rejtette véka alá szexuális életét sem, Howard Stern rádióműsorában 2000-ben így nyilatkozott: "Minden nap legalább egyszer fantasztikusat szexelünk. De van amikor többször is". Donald pedig azzal kontrázott, hogy Melania milyen észbontóan néz ki egy apró tangában.
Melania és Donald Trump a 2000-es évek elején
Melania az igazi balkáni virtust tolja. Amikor a The Apprentice c. valóságshow forgatása során (Trump főszereplőként és producerként vett részt a sorozatban), a játékosok meglátogatták az Ötödik sugárúti luxuslakásukban, és az egyik versenyző kifejtette, mennyire szerencsésnek tartja, ezt kérdezte vissza a pezsgőspohárral a kezében: "És Donald nem az?"
Klikkolj egy kis szlovén akcentusért
Melania Trump a modellkedés befejezése után ráállt a háziasszony szerepre és főleg Trumppal közös fiuk, Barron nevelésével foglalkozott. Elindította üzletasszony karrierjét is, saját ékszermárkája van, de még egy kaviárral készült hidratáló krémet is piacra dobott. Mindössze 41 ropiért adnak belőle egy unciányit (28,35 g).
A politikai szerepvállalással járó kiemelt médiafigyelem nem ismeretlen számára. Donald Trump már 2000-ben is indult elnökjelöltnek, de akkor még a Reformpártban. 2011-ben pedig Melania védte meg 25 évvel idősebb férjét, amikor arról kérdezték, hogy vajon miért foglalkoztatja ennyire férjeurát Obama születési anyakönyvi kivonata. (Trump ún. "birther" volt, be akarta bizonyítani, hogy a Barack Obama nem az Egyesült Államok területén született - ebben az esetben pedig nem is lehetne elnök.) "Obama elnök könnyen megoldhatná ezt a problémát. Nem csak Donald az, aki szeretné látni a születési anyakönyvi kivonatát. Az amerikaiak akarják látni - azok is, akik rá szavaztak és azok is, akik nem."
Melania kiveszi a részét a mostani kampányból is, tavaly júniusban Trump mellett állt, amikor bejelentette, hogy beszáll a republikánus elnökjelöltségért folyó küzdelembe, és az első elnökjelölti vitán is ott volt Clevelandben. Egyelőre azonban nem ő az elsőszámú női megszólaló az elnöki reményeket dédelgető ingatlanmágnás oldalán, hanem Donald lánya, Ivanka.
+1
Mert ugye, senki nem gondolta, hogy a Trump-család nőtagjainak tárgyalásakor nem ejtünk szót Ivanka-ról, Trump idősebbik lányáról?
Ivanka az ingatlanmogul első házasságából született, édesanyja a cseh származású Ivana Trump. A 150 millió dolláros vagyonnal rendelkező Ivanka a patinás Whartonra járt, majd Bruce Ratner ingatlanfejlesztőnél dolgozott egy évig, mielőtt elfoglalta irodáját a Manhattanban lévő Trump Towerben.
2009-ben összeházasodott Jared Kushner ingatlanfejlesztővel, akivel két gyerekük van. Kushner miatt áttért az ortodox zsidó hitre. Állítólag csehül is pötyög egy kicsit.
Orrműtéte és a mellnagyobbítása egész jól sikerült, reméljük ezen a ponton megáll, és a jövőben nem csúszik rá annyira botoxvonalra, mint amennyire az anyja tette.
Kedden több mint egy tucat amerikai államban tartanak előválasztást a republikánus és demokrata szavazók. Donald Trump nagy lépést tehet a republikánus elnökjelöltség megszerzése felé, míg Hillary Clinton kampánya egyre inkább a republikánusok darálására helyezheti át a hangsúlyt Bernie Sanders személyéről.
A fenti táblázatban jól látható, hogy melyik államban hány elektort osztanak szét a jelöltek között. A számítás módja elég változó, van ahol 20%-ot kell elérnie a jelöltnek, hogy elektorokhoz jusson, míg máshol ehhez elég az 5%-os küszöb túllépése is. Érdekesség, hogy Colorado-ban nem lesz republikánus előválasztás, a küldöttek majd a nyári, országos jelölőgyűlésen választanak a jelöltek közül. Az állam republikánusai így fejezik ki elégedetlenségüket a pártvezetéssel kapcsolatban. Wyomingben sem lesz előválasztás, de ez hagyományosan így történik.
A republikánus előválasztások szereplői: Ben Carson, Marco Rubio, Donald Trump, Ted Cruz, John Kasich
Trump a republikánus szuperkedd nagy esélyese, Arkansas, Minnesota és Texas kivételével mindenhol az ő győzelmét jósolják. Arkansasban segítheti, hogy az állam egykori kormányzójának, Mike Huckabee-nak a lányát szerződtette kommunikációs tanácsadónak. Texasban még győznie sem kell, mert ha csak vékony fölénnyel nyer Ted Cruz, aki egyébként ezt az államot képviseli a Szenátusban - tehát hazai pályán játszik - az nagy blamázs lehet a szenátornak. De lássuk csak, hogy is áll Trump, a manhattani ingatlanmogul:
A rend kedvéért vessünk egy pillantást a demokratákra is. Az előrejelzések szerint Hillary Clinton szinte mindenhol elkalapálja Bernie Sanderst, kivéve az utóbbi szűkebb pátriájában, Vermontban. Itt Sanders elsöprő, közel 85%-os sikerre számíthat. Kár, hogy ez az állam küldi az egyik legkevesebb elektort a demokrata jelölőgyűlésbe.
Az amerikai haditengerészet és a tengerészgyalogság mindennapjai nem éppen a felhőtlen móka és kacagás jegyében telnek, de van azért néhány alkalom, amikor a legénység néhány órára elengedheti magát. Az ún. swim call ideje alatt a hajókon szolgáló haditengerészek és tengerészgyalogosok engedélyt kapnak arra, hogy csobbanjanak egyet az éppen aktuális tengerben/óceánban.
A USS Iwo Jima-n szolgáló haditengerészek és tengerészgyalogosok az Ádeni-öbölben
A USS Halsey romboló haditengerészei a Filippínó-tengerben
A USS Fort McHenry legénysége a Földközi-tengerbe csobban
A USS Cleveland haditengerészei Pápua Új-Guinea közelében
Haditengerészek csobbannak a USS Dwight D. Eisenhowerről az Arab-tenger északi részén
Amerikai tengerészgyalogos ugrik fejest a Vörös-tengerbe a jordániai Akabánál
A USS Carl Winsonon szolgálatot teljesítő haditengerészek ugrálnak az Arab-tengerbe
A USS Bataan haditengerészei és tengerészgyalogosai mártóznak a Földközi-tengerben
Ha kaptál (adtál) rózsát Valentin-napra, akkor azt nagy eséllyel Kenyában termesztették. A kelet-afrikai állam a világ egyik legnagyobb virágtermesztője, az EU-ban minden harmadik eladott szál virág innen származik.
A kenyai virágtermesztés sikerének titka a kellemes, napos időjárás. Ez egész évben nagy hozamokat garantál, üvegházak alkalmazása nélkül, melyek fenntartása igen költséges.A kedvező időjárási adottságoknak hála, az afrikai ország néhány évtized alatt a negyedik legnagyobb virágtermelővé vált a világon Hollandia, Ecuador és Kolumbia mögött.
A globális virágvásárlási trendekre nagyban hatással vannak az általános gazdasági kilátások. A 2008-as válság következtében például a 1,5 milliárd dollárral csökkent a vágott virág forgalma. Jelenleg az alacsony olajár nyomja rá a bélyegét a bizniszre: az olajtermelő államokban, így Norvégiában, Oroszországban és az Egyesült Arab Emirátusokban jelentősen kevesebb virágot vesznek az emberek. Ezt pedig a kenyai cégek is megérzik, ezért több lábon állnak. A legtöbb virágfarm gyümölcs- és zöldségtermesztéssel is foglalkozik.
A Valentin-nap tökéletes időpontban van a kenyai gazdálkodók számára. Ekkor van a száraz évszak, bár az El Nino itt hatással van az időjárásra. Andrew Mules, az AAA Growers Simba farmjának vezetője szerint - aki mellesleg a zimbabwei fehérellenes progromok elől települt át Kenyába - a záporok, ahelyett hogy megszűntek volna novemberben - ahogy szoktak -, még januárban is kitartanak.
A kenyai Virág Terméktanács adatai szerint a rózsaexport a 2006-os 86 ezer tonnáról 137 ezer tonnára nőtt 2014-re. A virágtermelés félmillió munkásnak nyújt biztos megélhetést az országban és félmillárd dolláros bevételt hozott a költségvetésnek.
Az AAA Growers hűtött raktárában már felcímkézett dobozokban várják a rózsák, hogy Európába, Ausztráliába vagy Amerikába szállítsák őket. Itt dolgozik a 29 éves egyedülálló anya, Phanice Cherop, havi 80 dollárért, mely a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagfizetése.
Phanice még sosem kapott virágot. "Kenyában ez nem szokás. Még egy férfi sem adott nekem virágot. De azért jó lenne."
Békefenntartók a Közép-afrikai Köztársaságban vice.com
Sevnica, Szlovénia: itt született Melanija Knavs 1970-ben
