Tegnap tartották a nigériai elnökválasztást, de különböző technikai és biztonsági problémák miatt vasárnapig több helyen meghosszabbították a szavazóhelyiségek nyitva tartását. Hamarosan kiderül, hogy a déli, keresztyén Goodluck Jonathan, vagy az északi, muszlim Muhammadu Buhari irányítja a jövőben Afrika legnépesebb országát. A poszt témája azonban nem a választás, hanem az azt megelőző Boko Haram iszlám terrorszervezet elleni hadművelet és a külföldi zsoldosok tevékenykedése.
Az év elején Goodluck Jonathan hivatalban lévő elnök bejelentette, hogy elhalasztja az elnökválasztást a Boko Haram jelentette biztonsági kockázatok miatt: a muszlim kalifátus kialakításáért harcoló szélsőségesek ekkorra már egy egész belgiumnyi területet hajtottak uralmuk alá Észak-Nigériában. Voltak azonban, akik a szavazás elnapolását antidemokratikus lépésnek minősítették, aggodalmát fejezte ki John Kerry amerikai külügyminiszter és brit kollégája, Philip Hammond is.
Január végén hadművelet indult a Boko Haram ellen, ami meglepően sikeresnek bizonyult, március elején már 28 várost foglaltak vissza, most pénteken pedig a lázadók központja, Gwoza városa is elesett. De mi lehet a harci sikerek hátterében? A választásokhoz közeledve fokozódott a politikai nyomás a nigériai hadseregen, hogy szállítsák az eredményeket? Ennyire sikeres volt a csádi, nigeri és kameruni hadsereg együttműködése és súlyos csapást mértek a szomszédjukban garázdálkodó iszlamistákra?
Valószínűleg az előbb felsoroltak mind igazak, de a konfliktus rendezésében megkerülhetetlen szerepet játszanak a dél-afrikai és a kelet-európai zsoldosok. Már november óta érkeznek a hírek arról, hogy fehér fegyveresek tűntek fel Észak-Nigériában, egy fehéreket szállító helikopter balesete mellett ez a kép volt az első bizonyíték:
Fehér zsoldos az észak-nigériai Maiduguri-ban twitter.com/sirkenayo.com
Az ügyet felkapta a nigériai ellenzék és a nemzetközi média is, Goodluck Jonathan elnök magyarázkodni kényszerült, állítása szerint a külföldiek csak kiképzőként és tanácsadóként vannak jelen az országban. Mások szerint a zsoldosok harci cselekményekben vesznek részt. A külföldiek főként éjszaka, légi úton ütnek rajta a lázadókon, így a nigériai hadseregnek már csak győzedelmesen be kell vonulnia másnap reggel az elfoglalt településre. A zsoldosok jelenléte feszültséget kelt a nemzeti hadseregen belül is, hiszen 400 dolláros napidíjuk gyakran több, mint a katonák havi bére. Nemrég egy dél-afrikai zsoldos vesztette életét furcsa körülmények között, a hivatalos álláspont szerint "baráti tűzben".
De miért is ez a nagy felháborodás a zsoldosok kapcsán, ha egyszer hatékonyak? Egyrészt Nigéria részese az ENSZ zsoldosok elleni egyezményének, másrészt a PMC-k (private military company - zsoldosokat biztosító cégek) megítélése kettős az államcsínyekben játszott szerepük és az emberi jogi jogsértések miatt. A zsoldosok alkalmazásával az állam erőszakmonopóliumának egy részét idegen kezekbe adja, olyanoknak, akik a megfelelő díjazásért elvégzik a feladatot, de a pénz elmaradása vagy késése esetén pedig akár önállósíthatják is magukat, hiszen a bevételért dolgoznak.
Az egykori Executive Outcomes zsoldosai
Összességében néhány száz fehér zsoldos lehet jelenleg Nigériában. Túlnyomó részük dél-afrikai, de jelen vannak oroszok, ukránok és grúzok is. A Dél-afrikai Köztársaság már évtizedek óta a zsoldospiac egyik meghatározó szereplője: az ország biztonsági cégei szinte az összes afrikai polgárháborúban részt vettek, így harcoltak Angolában és Sierra Leone-ban is. Az egyik hírhedt PMC az Executive Outcomes nevű cég volt, amit ugyan a kilencvenes évek végén felszámoltak, de szebb napjaiban több mint háromezer főt foglalkoztatott. Az Executive Outcomes egykori vezetőinek neve most is felmerült a Boko Haram elleni hadművelet kapcsán. Az apartheid leomlása után számtalan dél-afrikai katona külföldön próbált szerencsét zsoldosként, mára pedig a világ leghatékonyabb katonáiként tartják őket számon, kiváltképpen a búr származásúakat.
Innen gyűjtögettem:
Foreign Policy
npr
Reuters
The Atlantic
The New York Times
The Economist